Mikor megérkeztünk nagyon úgy nézett ki, a hegyen nincs valami jó idő, sok volt a felhő és valahol esett is. Nem volt hideg és mi elég elszántak voltunk, eldöntöttük ma mindenképpen túrázunk, már elég jól fel vagyunk szerelkezve eső ellen is. A Burg Altpernstein-től indult a túraútvonal, a várat nem néztük meg, nemrég voltunk itt. Az út elején találtunk egy hintát, vagyis egy fáról lelógó fakorongot, persze ki kellett próbálnom. Jó magasra lehetett lendülni vele. Rengeteg vadászlest és különféle kis kunyhót láttunk, elég sokra fel is másztam.
Elég hamar felértünk az Ochsenkogel-re (906 m). Egy nagy fakereszt van a tetőn egy kis fémdobozzal, amiben van egy füzet, ahova be lehet írni, hogy ott jártunk. Egy pad is van itt, de sajnos a kilátásért kivágtak egy nagy fát, ami nem volt igazán szimpatikus. Eléggé fújt a szél. Elindultunk a gyökér- úton, így neveztük el, a hegygerincen futott végig és mindkét oldalon meredeken lejtett a hegyoldal, érdekes élmény. Néhol a nap is kisütött.
Még egy hegytetőre fel akartunk mászni, a Hirschwaldstein-ra (1006 m). Eleredt az eső, de az út úgyis az erdőben vezetett tovább, csak a párát érzékeltük. Nagyon sűrű volt az erdő. A felhőbe is belementünk, olyan sejtelmes és furcsa érzés. Az út vége nehezedett egy kicsit, mert köveken kellett mászni, nagyon csúszott. Aztán jött a kereszt és az újabb füzet, asztal és pad. Lefelé még nehezebben másztunk a csúszós köveken, később pedig dagonyáztunk egy kicsit a sárban. Kellemes nap, szép táj, jót túráztunk.
