Megérkezett a kánikula, úgy döntöttünk, visszatérünk Hinterstoder-be és kipróbáljuk a Kneipp-parkot. A túrázáshoz nagyon meleg van, csak kalapban tudok létezni ilyenkor. Szerencsére majdnem üres volt reggel a park. Indulás mezítláb!!!! Minden úgy történt, ahogy elképzeltük? Neeem! A víz iszonyatosan hideg ( kánikula ide vagy oda), konkrétan három másodpercig bírtam a vízben állni, mert azt éreztem, hogy letörik a lábam. Nem bírtunk benne menni, sőt mikor kijöttünk még jó sokáig zsibbadt, de azért próbálkoztunk. Gondoltam milyen jó lesz mászkálni mezítláb a vízben és a különböző nagyságú kavicsokon. A füvön és a homokos részen nagyon jó is volt, de a többihez szép lassan kell hozzászokni. Aztán láttuk, hogy mások is szenvednek, de volt aki egész jól bírta.

Elindultunk a tóhoz, úgy terveztük, hogy valahol még megállunk a folyónál és „pancsolunk”. Több jó helyet is láttunk, de mindenhol fetrengett (mi is erre vágytunk) valaki. Odaértünk egy fogadóhoz, de ilyen melegben nem kívántunk semmi meleg ételt. Meg akartuk keresni a folyó eredetét, a térkép jelöli ahol kifolyik a hegyből. Mentünk keresztül-kasul mindenen, de nem találtuk. Még a megolvadt hó kiszáradt medrében is sétáltunk, pici fehér kavicsokkal volt tele. Ahhoz képest, hogy pihenni akartunk valahol a Steyr partján, 14 km-t mentünk. Sajnos olyan sokan voltak, hogy nem találtunk jó helyet. Visszaértünk Hinterstoderbe, vettünk finom házi kézműves fagyit. Nem akartunk ennyit menni, így sikerült, azért nagyon jó kis napunk volt. A Steyr folyó gyönyörűséges!